Kétség kívül sokkal törékenyebb civilizációs életformánk, mint hisszük és számtalan potenciális veszély fenyegeti nap mint nap. Ezek közül több is komoly realitással következhet be bármikor. Különvéleményünknek adunk tehát hangot akkor, amikor - a fenyegetettséget relativizáló hangokkal szemben - valódi katasztrófa-tényezőként említjük meg az 5 legkomolyabb veszélyforrást. Nézzük őket sorban. 

5. Meteor vagy kisbolygó becsapódás veszélye.

Az emberiség történetében három bizonyítható módon becsapódott meteort említenék meg: az első a mai Mexikó területén, a Yucatán félszigeten 65,5 millió éve csapódott be egy 200 km átmérőjű óriási krátert és óriási pusztítást okozva a Föld állat-, és növényvilágában. Egyes tudósok szerint ez a 15 km átmérőjű (!) kisbolygónyi meteorit okozta a dinoszauruszok kihalását, hiszen elképesztő éghajlatváltozást idézett elő globálisan. A második fontos meteoritbecsapódás 80 ezer éve történt, a mai Namíbia (Afrika) területén. A ma is megtekinthető, 60 tonnás, nagyrészt vasból lévő, 3X3X1 méteres meteor darabot Hoban meteorit néven ismeri a világ.  A harmadik durva becsapódást Tunguszkai-esemény néven emlegetik. 1908 június 30 -án egy üstökös hatalmas darabja közelítette meg a Földet és Szibéria felett, 6 kilométerre a talajszinttől  felrobbant. Itt is borzalmas pusztítás történt, de szerencsére lakatlan vidéken zajlott az egész, így nem akadtak emberi áldozatok.

Azonban kiemelendő: az emberiség folyamatosan veszélynek van kitéve a világűrből, hiszen ha egyszer egy 20 km -nél nagyobb átmérőjű kisbolygóval ütközünk, kipusztulhat a Föld teljes élővilága. Kutatók és tudósok szerint ez az a kritikus méret, ami alatt egy ütközés még nem okozna végzetes változásokat, míg felette visszafordíthatatlan módon pusztulna el a földi bioszféra.

4. Atomháború veszélye.

A második globális veszélyforrás egy esetleges atomháború kialakulása, mely szintén előidézhetné az emberi faj elpusztulását. Jelenleg 9 ország rendelkezik bizonyíthatóan atomfegyverekkel: USA, Kína, Oroszország, Egyesült Királyság, Franciaország, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea. Ezek együttesen akkora nukleáris arzenállal bírnak, mely egy atomháborúban bevetve lakhatatlanná tehetnék bolygónkat. Jelenleg közülük Észak-Korea a leginkább labilis ország, mely rendszeresen fenyegeti is szomszédait (főleg Dél-Koreát, Japánt és például Guam szigetét is) atomfegyverei bevetésével.

A világ legnagyobb hatóerejű atombombája egyébként Oroszország birtokában van (Cár bomba) és 50 megatonnás. (Összehasonlításul: a hirosimai bomba 15 kilotonnás erővel robbant 1945 augusztus 6-án.)

3. Egy világjárvány veszélye.

A világtörténelemben többször bukkantak már fel olyan járványok, melyek milliókat pusztítottak el. Ilyen volt például a XIV. században a nagy pestisjárvány, mely alig hat esztendő alatt, 1347 és 1353 közt 25 millió ember ölt meg Európában. De mondhatnánk a kolerát vagy a tífuszt is, melyek szintén milliókat fenyegettek korábban és az AIDS -t mely éppen korunkban az egyik legveszélyesebb fertőző betegség.

Ha a jövőben egy új, minden eddiginél fertőzőbb kórokozó jelenne meg bolygónkon, akkor a modernizált és felgyorsult közlekedés-hálózatnak köszönhetően akár napok alatt okozhatna globális veszélyt az emberiségre nézve. Sajnos egyáltalán nem biztos, hogy az orvostudomány képes lenne olyan gyorsan megoldást találni, amilyen gyorsan egy ilyen kórokozó pusztítana. 

2. Klímaváltozás veszélye.

Sokan csak legyintenek erre a problémára és sajnos a Donald Trump vezette  jelenlegi amerikai adminisztráció sem veszi komolyan (pénzügyi érdekei miatt), pedig hihetetlenül súlyos veszélyforrás a globális klímaváltozás lehetősége. Ha ugyanis tovább folytatódnak a jelenlegi káros folyamatok (pl. felmelegedés) és tovább olvadnak a jégsapkák illetve sivatagosodnak bolygónk termőterületei, akkor eljöhet az az idő, hogy a 7,5 milliárd földlakó nagyobbik része élelem nélkül marad.

Ez földcsuszamlásszerű folyamatokat indítana el és globális harcot az élelemért, aminek végén egész civilizációnk veszélybe kerülne. Súlyos probléma tehát, ami ellen harcot kellene indítania a G20 országoknak, az ENSZ -nek, visszaszorítva például a károsanyag kibocsátást és az üvegházhatásért felelős gázok (széndioxid, metán és dinitrogén-oxid) nagy mennyiségű megjelenését a légkörben.

1. Erőforrások kimerülése és túlnépesedés.

A Föld lakossága jelenleg 7,5 milliárd fő, de óriási tempóban növekszik, amivel viszont nem tart lépést a bolygó erőforrás-készlete. Ebből következik, hogy előbb-utóbb a legfontosabb energiahordozókból (pl. kőolaj) és legfontosabb természeti kincsekből (pl. ivóvíz sőt oxigén) kifogyhat a Föld. Természetesen az ivóvíz és a levegő a legkritikusabb tényezők, hiszen ezek nélkül nincs élet. Márpedig mindkettő folyamatosan fogy. Az oxigén újratermelésében kulcsfontosságú erdőket folyamatosan írtjuk és egyre több olyan ország akad, melynek természetes vízforrásai elapadnak az elkövetkező évtizedekben. Az első ilyen állam Jemen lesz, ahol már most látni a vízkészletek kimerülését. Ami a levegőt illeti: a belélegezhető levegő 21% -a oxigén, legalábbis így tanultuk az iskolában, ám ez a küszöbszám már jó ideje nem igaz. Még pár évszázada valóban ennyi volt, ám napjainkra ez már lecsökkent.

A megoldás az erdők megóvása, zöld-övezetek telepítése, alternatív energiák alkalmazása, ivóvíz előállító (tengervíz átalakító) berendezések megalkotása a kritikus országokban (nemzetközi összefogásban) és a túlnépesedés megoldására népességszabályozás (korszerű fogamzásgátlás, felvilágosítás).

Az öt legfontosabb veszélyforrás mellett akadnak még bőven problémák. Sokak szerint egy világűrből érkező, nálunk fejlettebb és agresszorként megjelenő idegen civilizáció is ide sorolható, ha pusztításunkra törne. De természetesen a posztunkban felsorol 5 eshetőség reálisabb fenyegetést jelentenek. Megoldásuk közös érdek lenne.