A David Leitch rendezte akcióthriller (Atomic Blonde), - mely idén júliusban került a magyar mozikba a jobb napokat látott (és idén már 42 éves) Charlize Theron főszereplésével - nagyon vegyes fogadtatásban részesült mind a szakma részéről, mind a mozilátogató közönségtől. Az 1989 -es Berlinben játszódó kémtörténet meglehetősen egyszerű sztorit tesz elénk, gyors verekedésekkel és frappánsnak tűnő párbeszédekkel. Ám az egész valahogy nagyon gyengécske összhatást kelt, műanyag karakterekkel, mesterkélt manírokkal és némi izzadtságszagú erőlködéssel. Különvéleményünk a kritikus hangokkal ért egyet, némileg szembefordulva a szakma dicsérő megnyilvánulásaival.
Charlize Theron testét megcsodálhatjuk már az első 10 percben, amint meztelenül fürdőzik kádjában, ám sajnos ultravékony megjelenése csak a hajdan gyönyörű színésznő felet eljárt időt juttatja eszünkbe, mintsem bármiféle izgalmat keltene bennünk. Később faarccal alakítja a zord, kiégett de közben mégis vagány kémnőt, aki egyetlen perc alatt ver agyon 5 rendőrt anélkül, hogy kicsit is elfáradna. Gyakorlatilag alig akad képkocka amin a főhősnő nem éppen cigizne, vagy töményet vedelne, ami valljuk meg nagyon olcsó módja annak, hogy kemény és tréfát nem ismerő profi gyilkosnak tüntessék fel. A másik főhőst, a szintén profi kémet alakító X-Men -es James McAvoy -t, korábban a Széttörve (Split) sztárjaként ismerhettük meg, ám ezúttal ő sem élete alakítását nyújtja. Igazság szerint ebben a filmben zéró színészi teljesítmény figyelhető meg, ami még mindig nem volna hatalmas probléma, ha legalább egyéb téren kapnánk egy király kis akcióthrillert, rejtélyekkel, szövevényes nyomozással és látványos akciójelenetekkel. Ám nem ez a helyzet. A rejtélyek helyett kiszámítható történetfűzés jellemzi az Atomszőkét és átlag 8 percenként egy kigyakorolt bunyó Theron kisasszonytól.
Az Atomszőke című film kiválóan alkalmas volt régi "vesszőparipám" a 35 perces szabály tesztelésére, melynek lényege, hogy ha egy film első 35 perce nem hagy benned maradandó nyomot, nem nyűgöz le és nem szegez a székhez, akkor legfeljebb közepes lehet (6 pont). A dolgot kipróbáltam már 15, 20, 25 és 30 perccel is, sőt túllőve elmentem 40 - 50 percig is, de szinte minden esetben a 35 perc volt az az ideális időtartam. És eddig a 90% -ban működött a szabály.
A 35 perc átlagos filmhosszúság esetén a teljes játékidő 23-30% -át jelenti egyébként és épp ideális időtartam arra, hogy erős benyomást szerezzünk egy műről. Az Atomszőke első 35 percét "árgus szemekkel" figyeltem végig, és ott megállva egy percre, alkottam magamban egy véleményt, majd megnéztem végig az egész filmet, és ez a véleményem csak minimálisan változott. Sem az első 35 perc sem az egész thriller nem tudott lenyűgözni, megmaradt a középkategóriánál.
Az Atomszőke egy lájtos thriller közepes színvonalon, egy-két jó verekedéssel, iszonyúan gyenge karakter-megjelentésekkel és pár látványos jelenettel. Csak azoknak ajánlom, akik beérik Charlize Theron megcsodálásával és annyira kiéhezettek az új kémsztorikra, hogy a másodvonalbeli alkotások is csillapítani tudják hiányérzetüket.