Az NME (New Music Express) brit zenei szaklap egyik posztja szerint Tom Hardy a napokban lebegtette meg a hírt -- mégpedig a Comic Con -on --, miszerint hamarosan kezdődik a Mad Max következő részének forgatása, csupán a stúdió engedélyére várnak. A hír egészen biztosan földcsuszamlás-szerű ovációt és lelkesedést vált majd ki a Fury Road rajongókból, akik már a 2015- ös résznél is elolvadtak George Miller "fantasztikus" rendezésétől.

Ők azok, akik szerint a Harag útja zseniális, mély jelentéstartalommal bíró, többrétegű, sőt elgondolkodtató és végtelenül szórakoztató, mi több, lenyűgöző alkotás. Olyan alapmű, mely igazi gyöngyszem a világ filmtörténetében. (Jézusom) Olyasmi, aminek mindenképpen folytatást kell adni, mert nem maradhat kontinuitás nélkül ez a jó ízléssel összerakott, míves darab (mingyá hányok), ez a különleges filmes ritkaság, ez a kivételes választékossággal kidolgozott örökbecsű kincs (most hányok).

Mondjuk tény, hogy a Fury Road kapott Oscarokat, ami az Amerikai Filmakadémia szégyennapja is lett 2016 február 28 -án. Miért kellene folytatni a Harag útját? Miért is kell a mai fiatalok számára újra egy Max Rockatansky példaképnek? Miért is jó, ha olyannak látják a távoli jövőt, ahol bandák harcolnak egymással a benzinért, ahol az erősebb simán agyonverheti a gyengébbet, ahol egyetlen őrült vezért követ mindenki, mégpedig állatok módjára, ahol hős lehet akárkiből, aki ellop egy kamiont, tele olajjal, ahol terhes nők, a bandavezér rabszolgái, ahol a Föld egy sivatag csupán, ahol nincsenek könyvek, ahol nincs kultúra, ahol nincsenek értékek sem és ahol az emberiség elállatiasodott ösztönlények szintjén vegetál? Nem is tudom? Talán mert így még kevésbé akarnak majd gondolkodni, értéket teremteni és művelődni? Vagy mert így ízlésük, művészetek iránti fogékonyságuk, a szép iránti vonzalmuk valahová a csimpánzok szintjére csökkenthető? Vagy ezek nagy szavak és simán csak arról van szó, hogy jól eladható manapság a közönségesség, a böfögés-kultúra, az olcsón felturbózott látvány-orgia értelmetlensége és végtelen kakofóniája? Kevés vagyok ennek eldöntéséhez, csupán érzékelem a Fury Road -ból áradó hihetetlen ostobaságot és ízléstelenséget, mely hullámokban erősíti meg a fiatalok egyébként is egyre hangsúlyosabb kulturális érzéketlenségét és olcsóság iránt vonzalmát.

 Persze jó pénzt hoz a konyhára a Mad Max, jó business a folytatás, ami kell, mint villany a tanyára. Kell a gyártóknak, kell a forgalmazóknak és kell mindazoknak is, akik nevüket adják ehhez a förmedvényhez. Mi meg majd megnézzük a moziban, popcornt zabálva, tágra nyitott pupillákkal és jó érzésekkel kelünk fel a székből, mondván: " ... ez aztán... na ez nagyon ott volt apám ... wazze" Az anyatejes, kábszeres, vérátömlesztéses dolog volt már, most majd gondolom lehugyozzák egymást a főszereplők. Olyan széles a lehetőségek tárháza. A lényeg, hogy szórakozzunk! Éljen tehát a minőségi szórakozás és a szép új világ!

***