Érdekes kérdés, hogy mitől diktatúra egy diktatúra? Montesquieu, azaz de Secondat báró megírta a felvilágosodás korában, egészen pontosan 1748 -ban a "Törvények szelleméről" című figyelemreméltó művében, hogy ahol a törvényhozói-, bírói-, és végrehajtó hatalom képes egymást ellenőrizni és nincs egyetlen kézben, ott működőképes, igazságos állam is létezhet (azaz nincs diktatúra). Némileg aktualizálva Montesquieu elveit: bevonhatjuk a képletbe a negyedik hatalmi ágat, a médiát is, így az egész úgy lenne pontos XXI. századra "szabva", hogy
... ahol a kormány, a parlament, az igazságszolgáltatás és a média nincs egyetlen ember (vagy csoport) kezében, ott nincs diktatúra sem.
És most ez a helyzet, vagyis bármennyire is támadja az ellenzék a jelenlegi közéleti, hatalmi és belpolitikai állapotokat, Magyarországon MÉG nincs egyetlen kézben minden.
... MÉG ...
De tegyük hozzá rögtön: a politikai berendezkedések palettája nem kétszintű és nem kizárólag demokráciára meg diktatúrára korlátozódik. Léteznek árnyalatok és fokozatok is. A Freedom House 5 ilyen fokozatot különböztet meg:
- Megszilárdult (igazi) demokrácia
- Félig megszilárdult (fél)demokrácia
- Hibrid rezsim (féldiktatúra)
- Félig konszolidált, tekintélyelvű rezsim (puha diktatúra)
- Konszolidált tekintélyelvű rezsim (kemény diktatúra)
Az egyes kategóriába Nyugat-, és Észak Európa illetve Észak-Amerika országai tartoznak. A második fokozat néhány Kelet-európai országra jellemző, míg a harmadikat a putyini Oroszország és Erdogan török állama testesíti meg. A negyedik kategória már ritka, és csak a kirívó esetek tartoznak ide, mint Fehéroroszország (egyetlen európai országként), illetve például Üzbegisztán, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Szaúd-Arábia, Kuba és számtalan afrikai állam. Az utolsó, kemény-diktatúra Észak-Koreában működik, a lakosság hajviseletét is törvényben szabályozó Kim Dzsongun uralmával.
Itt jön a kérdés: a mai Magyarország vajon hová sorolható?
Nem kívánok állás foglalni, mert nincs meg hozzá a megfelelő szintű politikai és szociológiai rálátásom illetve jogi előképzettségem, de annyit azért megjegyeznék, hogy néhány tényező miatt az első két szint (igazi demokrácia és féldemokrácia) biztosan kilőve. Problémás ugyanis a magyar törvényalkotás módja (plenáris megvitatások kizárása), a sajtó állapota, a korrupciós helyzet, a választási rendszer, a civilekkel szembeni politika és még vagy száz dolog, amit például a FH is már szépen leírt. ... És most még itt a felsőoktatás elleni támadás is (CEU bezárása) amit nehéz lenne NEM egy szervilis(ebb) magyar értelmiség kialakításáért tett lépésként értelmezni. (Egy uniformizált és homogenizált társadalomban, ahol a nemzeti-populizmus az egyetlen "ajánlatos" és üdvözítő út, nem kívánatos egy gyökeresen más gondolkodást preferáló egyetem.)
... DE ...
diktatúra nincs ma Magyarországon. A média szabadon működik (úgy ahogy) és például ilyen posztok is megjelenhetnek. Szóval kár folyton "rezsimezni" meg diktatúrázni, nézzük árnyaltabban a helyzetet. Még ha kezd egyre sötétebb is lenne ez a bizonyos árnyalat (és a jövő).
Addig meg szembesüljünk a jelenlegi szituval:
Republicon: 12% (MSZP), 6% (LMP), 5% (DK), 3% (Momentum)
***
2017.04.07.(20:30)
